Hádész a láthatatlan. Az alvilág istene, a holtak ura. Nevét a láthatatlanná tévő sisakjáról kapta, ami arra utal, hogy a halál mindenhol ott lehet, váratlanul, a semmiből is előléphet. A leggazdagabb, hiszen a föld alatti kincsek istene is. A legenda szerint hádész, a halottak hozzátartozóinak fájdalomkönnyeiből és sóhajaiból alkotta meg a föld érceit. Segítői: Thanatosz és Hüpnosz /a Halál és az Álom/ akik ikertestvérek. Thanatosz feladata, hogy a Moirák / a végzet irányítói, az emberi élet fonalát szövő, gombolyító illetve elvágó három istennő/ által meghatározott időben jelenjen meg a halandónál, kardjával vágjon egy tincset a hajából, majd radadja meg a lelkét és adja át Hermésznek, aki a holtat az alvilágba kíséri. Hüpnosz az alvilág egyik folyójába a feledés folyójába, Léthébe mártott ágacskával altatja el az embereket. Az alvilág révésze Kharón, aki a holt lelkeket vitte át a Sztüx folyón, mely az élők és holtak birodalmát elválasztó határfolyó, mely kilenc kanyarulattal fut az alvilág legmélyére, oda, ahol Hádész palotája emelkedik. Birodalmát kívül a Gorgók,/ valaha szép lányok voltak, akiket Athéné haragjában rémséges teremtményekké változtatott, s aki csak rájuk néz, kővédermed./ Belül a háromfejű kutya, Kerberosz őrizte a birodalmat, ez a hatalmas méretű teremtmény, aki bárkit beenged az Alvilág kapuján, azonban onnan senkit nem ereszt.