Egyedül kell elviselni...senkire nincs szükség, mert minden cseppnyi energiát az foglal el, hogy elmúljon. Ilyenkor fárasztó bárki kérdezősködése, aggódása,hogy "nincs valamire szükséged"; "hogy segíthetnék rajtad";  mert ilyenkor a betegnek nincs ereje kedveskedő mondatokra, köszönetekre. Csak egyedüllét kell, nyugalom, és csend, talán valami halk háttérzene. A fájdalom minden perce örökkévalóság. Ha múlik,csak aludni vágyunk végre.